Röviden azt mondhatjuk, semmi. A kutyák szájában ugyanúgy megtalálhatók a rájuk jellemző baktériumok, mint ahogy az emberi szájban, és ezek ugyanolyan fogbetegségeket okoznak, mint az emberi szájban élők.

„Olyan, mintha az almát hasonlítanánk össze a naranccsal” – nyilatkozta a LifeScience internetes portálnak Colin Harvey, a Pennsylvaniai Egyetem Állatorvosi karának sebész- és fogászprofesszora. Noha az ember és a kutya szájában élő baktériumok között nagy az átfedés, Harvey azt a kérdést, melyikük szája tisztább, megválaszolhatatlannak találja, mert mindkettőében hemzsegnek a mikrobák, és a kutyák fogbaktériumai sok esetben különböznek az emberi megfelelőiktől.

Az egyik példa a Porphyromonas, egy pálcika formájú baktériumnemzetség, amely a fogínybetegségekért felelős. Ezek miatt lazulnak meg, illetve esnek ki végül a fogak az embereknél és az állatoknál is. Az emberben a P. gingivalis faj él a foglepedékben, a kutyákban a P. gulae tenyészik, de mindkettő egyformán súlyos ínysorvadást okozhat.

A fogszuvasodás nem jellemző a kutyákra

Egy dolog miatt azonban irigykedhetünk a kutyákra. A másik, emberben gyakori fogbetegség, a fogszuvasodás sokkal kisebb mértékben fordul elő kutyákban. A betegség a WHO 2003-as jelentése szerint az iskolás gyerekek 90 százalékát sújtja világszerte, míg a kutyáknak csak 5 százaléka érintett. Bármennyire is összetett lehet ennek oka, a tudósok többsége, köztük Harvey is, úgy véli, hogy a fő ok az, hogy a kutyák szájában ritkán fordul elő egy baktérium.

A bűnös baktérium, a Streptococcus mutans, nagy cukormolekulákkal táplálkozik, miközben a cukrot két kisebb molekulává hasítja. E folyamat során melléktermékként a fogzománcot megtámadó sav keletkezik. Ezért a baktérium az evolúció folyamán úgy alakult, hogy kissé savas környezetet igényel, és ezért jobban érzi magát a savasabb emberi szájban, mint a lúgosabb kutyaszájban.

Azt, hogy tisztábbnak gondoljuk a kutya száját, mint a magunkét, az a szóbeszéd is megerősíteni látszik, miszerint az emberi harapás fertőzőbb, mint a kutyáé. Azonban ez sem állja ki az alaposabb vizsgálatok próbáját. Jeein Chung, a New Jersey-i Hoboken Állatkórház állatorvosa szerint mind az emberi, mind a kutyaharapás veszélyessége attól függ, hogy milyen baktériumok tenyésznek a szájban, és mennyire mély a harapás. Mindenesetre, ha valaki vagy valami megharap, a lehető legalaposabban tisztítsuk ki a sebet, és menjünk be az elsősegélyhelyre, ha a harapás izmot is érhetett.

Harvey végül azt is megjegyzi, hogy a macskák esetében is a kutyákhoz hasonló a helyzet. „Macskákon nem végeztünk annyi kutatást, mint kutyákon, de az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a két állat szájában nagyon hasonló a helyzet.”

Forrás: geographic.hu